Orbán Balázs: Énlaki felirat

Az énlaki feliratról Orbán Balázs 1864-ben számolt be híres művében A Székelyföld leírásában. Lássuk, hogyan vélekedett a rovásleletről.

(...)Hanem az ezen szomoru episodot igazoló felirat mellett van a hátulsó kar feletti koczkában még ezen felirat is:

A betük értelmezése azon rendben a hogy vannak jobbról balra olvasva ez: Alsó sorban: E, ka, cs, i, a, n, s, u, M, s, u, í, gy, r, o, e, G felső sorban: n, e, t, s, J, z, a, gy; azaz: Georgyius Musnai csak egy az Isten. Deut VI. Nevezetes és megbecsülhetetlen nemzeti kincs e hun-scitha irásnak ma létező egyedüli példánya, mely az egyoldalu tagadásnak minden útját bevágja. Bizonyitványa annak, hogy ezen ős, még Ázsiából kihozott irásmodor a 17-ik században mint felirati irmodor annyira el volt terjedve, hogy az egyszerű falusi mesteremberek is ismerték; s midőn Musnai György nevét és hitelvét az ős székely betükkel oda feljegyzé, nem gondolta, hogy nemzetének egy oly kincsét teve le, mely ma már egyetlen a maga nemében. És most miután e szent ereklyét felfedezni szerencsés valék, semmi kétség nem merülhet többé fel, hogy ez irásmodor a székelyeknél egész a XVII-ik század végszakáig ismeretes és gyakorlati használatban volt, hogy az csak a XVIII-ik században, nemzeti sülyedésünk e szomoru, végzetteljes korszakában veszett el. Két ily hun-scitha felirat volt még Csikban, a csik-szt.-miklósi és gyergyó-szt.-miklósi templomokon, henem mindkettő a tudatlan papok által pogány maradványnak tekintetvén, megsemmisittetett, s bár lételök korszakában hitelt érdemlő emberek észlelték, s közölték azok másolatát, de mert azok a valóságban felmutathatók nem voltak, idegen sőt még hazai tudósaink közűl is néhányan azoknak, s egyáltalában a hun-scitha irmodor lézetésének elméletét tagadták. Ma már az énlaki felirat a kétségek fellegeit eloszlatja, ott áll az, mint az elvitázhatlan igazság fényes jelvénye, ott áll, mint megczáfolhatlan bizonyitvány. És örömmel értesültem, hogy midőn az én felfedezésem, s beleegyezésem alapján Szabó Károly barátom e feliratot közlé (Koszoru 1864-ik évf. 22-ik sz.) akkor a tudományok buzgó apostola, nagyrabecsült unitárius püspökünk Kriza János, rendeletet adott ki, hogy a szent ereklye sérthetetlensége felett kellő gonddal őrködjenek, s igy nem lehet félnünk, hogy ezt is, mint a csíkiakat valamely barbar ujitás megsemmisitse.

II. Székely Pajzs Napok

Idén megrendezésre kerül a Székelyudvarhely melletti Fenyéden a Székely Pajzs Napok. A szervezők sok szeretettel várnak minden érdeklődőt!



A II. SZÉKELY PAJZS NAPOK PROGRAMJA

Kellemes ünnepeket!

Áldott és békés húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek! A feltámadt Üdvőzítő hozza el a magyar feltámadást!

Beszámoló a II. Udvarhelyszéki Rovásírásverseny és Műveltségi találkozóról

2011. kikelet havának 26. napján, szombaton került megrendezésre a II. Udvarhelyszéki Rovásírásverseny és Műveltségi találkozó. A szervezők a Székely Pajzs Egyesület és a Góbé Termékcsalád voltak. A rendezvény nagy sikernek örvendett, ezt bizonyítják a számok is, összesen 76 versenyző mérettette meg magát az öt kategóriában.
Nagy örömömre szolgált, hogy mint tavalyi versenyző, idén már szervezőként vehettem részt a rendezvényen, több társammal együtt. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a javítóknak, akik lelkiismeretes munkájukkal segítették az értékelést. A versenyzők a feladatokat teljesítették, átestek az olvasás próbáján is, sokan lámpalázasan, izgulva. Itt jegyezném meg, hogy az olvasási gyakorlatokat a harmadikos diákok egy része teljesítette a legjobban. Fiatal koruk ellenére folyékonyan olvasták a rovásjeleket, hiba nélkül teljesítve a feladatot. Nagy öröm volt ezt látni.


A versenynek a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola adott otthont. Amint a versenyzők megérkeztek a helyszínre, és megtörtént a regisztráció, máris foghattak neki a hangos olvasás gyakorlatának. A rendezvényt Waum Péter Máriusz, a Székely Pajzs Egyesület elnöke nyitotta meg köszöntőbeszédével. A rövid megnyitó után a versenyzők elfoglalták helyeiket a termekben, ahol megkapták a feladataikat, és el is kezdődhetett az írásbeli próba. A feladatok korosztályonként változtak. Volt átírás latin betűről rovásra, illetve rovásról latin betűre. Volt számrovás, rovásírással kapcsolatos kérdések, idegen szavak magyar megfelelőinek ismerete, és összerovási gyakorlat is. Az írásbeli próba után még olvashattak azok a versenyzők, akik korábban nem kerültek sorra, majd a rendezvény résztvevői egy svédasztalos fogadásban részesültek, amit a Góbé Termékcsalád biztosított. Ezután az érdeklődők előadásokon vehettek részt, valamint népdalokat, mesét és szavalatot hallgathattak. A meghívott előadók Tisza András, Mandics György és Balla Ede voltak, népdalokat énekeltek: Menyhért Zsófia, Geréb Hanna, Varga Andrea és Jakab Éva Erika; szavalt és mesét mondott: András Attila.
altAmíg az előadások zajlottak, a javítócsapat gőzerővel dolgozott, hogy az eredményhirdetésre meg legyen minden. A kellő időben megtörtént a pontozás, a nyertesek sorrendjének felállítása, az oklevelek és emléklapok kitöltése valamint az ajándékcsomagok összeállítása.
A nap végére eljutottunk a várva várt eredményhirdetéshez is, amit nem csak a versenyzők, de még a szervezők is nagy izgalommal vártak. A rendezvényt a székely himnusz eléneklésével zártuk, és biztos vagyok benne, hogy mindenkinek egy élménydús napot nyújtott a rendezvény, és örömmel a szívükben fognak visszagondolni rá.

A II. Udvarhelyszéki Rovásírásverseny és Műveltségi találkozó győztesei kategóriánként:

A-kategória: 1. Tamás Boróka, 2. Major Kata, 3. Győrfi Péter
B-kategória: 1. Tamás Edit, 2. Kovács Nóra, 3. Bartalis Krisztián-Zoltán
C-kategória: 1. Dénes Botond, 2. Simó Magor, 3. Tamás Erika
D-kategória: 1. Simó Zalán, 2. Kovács Réka, 3. Kovács Norbert-Hunor
E-kategória: 1. Máthé Lóránt-Pál, 2. Nagy Imecs Vilmos, 3. Tiboldi Sándor

Az A, B, C és D kategóriák díjazottjai részt vehetnek a Szamosújváron megrendezendő Csodaszarvas nyomában Országos Rovásírásversenyen, mely egyben a Kárpát-medencei Rovásírásverseny elődöntője is.

altSzeretnék köszönetet mondani a szervező-csapat és a javítók munkájáért, akik nélkül ez a rendezvény nem jött volna létre. Név szerint: Boros György Csaba, a Székelyföldi üzletlánc tulajdonosa, Waum Péter Máriusz, a Székely Pajzs Egyesület elnöke, Tiszáné Bencsik Mária, Dénes Csaba, Tókos Szabolcs, Simó Hargita, Porsche Endre, Illés Tamás, Mihály Izabella, Orbán Kincső, Illés Ágnes, Rad Aeneas László, Ambrus Levente, Veres István.

A Történelmi Vitézi Rend által felajánlott nyeremények:

1 db ezüst Tatárlaki korong
Könyvek:
Wass Albert : Tavaszi szél és más színművek
Wass Albert: Karácsonyi üzenetek – A temető megindul
Heribert Illig, Klauss Weissgerber : Magyarok a kitalált középkorban
Radics Géza : Nemzeti jelképeink (2 db)
Andor Tímea: A magyar koronaőrség története
Haranghy Miklós: A Szent Korona viszontagságai 1944-45-ben
A Wittner film – Hóhér vigyázz DVD
Kárpátok őrei – Felvidéki rock színház CD

A Székelyföldi Legendárium jóvoltából 15 darab Legendárium térkép.

Az Árnika könyvesbolt által felajánlott nyeremények:

Földi Pál: Elárulva és meggyalázva (2 db)
Böszörményi Zoltán: Halálos bűn
Böszörményi Zoltán: A szerelem illata
Nemere István: Magyarország kormányzói és nádorai

A Bagolyvár könyvesbolt által felajánlott nyeremények:

Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely (5 db)

Friedrich Klára: Új rovásírás tankönyv (5 db)


Köszönjük médiatámogatóinknak, kiemelten a HunHír.info, továbbá az Udvarhelyi Híradó, Székelyhon.ro, Polgári Élet, Kuruc.info, Székely Rádió, Erdély.ma, Hargita Népe.

Köszönet illet minden támogatót, szervezőt, előadót, fellépőt és résztvevőt egyaránt. Nagy öröm volt részt venni ezen a rendezvényen.

Már csak egy hét

Egy hét múlva kerül megrendezésre a II. Udvarhelyszéki Rovásírásverseny és Műveltségi találkozó. A versenyre való jelentkezés tegnap zárult, közel 80-an jelentkeztek a versenyre. A megmérettetésre egy hét múlva, március 26-án, szombaton kerül sor, Székelyudvarhelyen, a Móra Ferenc Általános Iskolában. A rendezvény délelőtt 10 órakor kezdődik, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Előadást tart: Mandics György, Tisza András, Balla Ede.

II. Udvarhelyszéki Rovásírásverseny és Műveltségi találkozó

Szervező: A Székely Pajzs Egyesület és a Góbé Termékcsalád
Helyszín: Székelyudvarhely, Móra Ferenc Általános Iskola
Résztvevők: Általános és középiskolások, továbbá felnőtt korosztály
A verseny időpontja: 2011. március 26. szombat, 10 óra

Versenyfeltételek:

a) Korosztályok: A csoport: III.-IV. osztályosok
B csoport: V.-VI. osztályosok
C. csoport: VII-VIII. osztályosok
D. csoport: középiskolások
E. csoport: felnőtt csoport, 19 éves kor felett

b) Feladatok:
A csoport:
3 sor terjedelmű átírás rovásírásról latin betűre
3 sor terjedelmű átírás latin betűről rovásírásra
3 mondat terjedelmű rovásírásos szöveg hangos olvasása
B csoport:
5 sor terjedelmű átírás rovásírásról latin betűre
5 sor terjedelmű átírás latin betűről rovásírásra
3 mondat terjedelmű rovásírásos szöveg hangos olvasása
Számrovás ismerete
C csoport:
7 sor terjedelmű átírás rovásírásról latin betűre
7 sor terjedelmű átírás latin betűről rovásírásra
3 mondat terjedelmű rovásírásos szöveg hangos olvasása
Számrovás ismerete
Legjelentősebb rovás emlékeink (tesztlap)
D csoport:
9 sor terjedelem átírás rovásírásról latin betűre
9 sor terjedelemátírás latin betűről rovásírásra
3 mondat terjedelmű rovásírásos szöveg hangos olvasása
Számrovás ismerete
Legjelentősebb rovás emlékeink (tesztlap)
Idegen szavak magyar megfelelője
E csoport:
9 sor terjedelem átírás rovásírásról latin betűre
9 sor terjedelemátírás latin betűről rovásírásra
Számrovás ismerete
Rovásírás történeti áttekintés, legjelentősebb rovás emlékeink (tesztlap)
Idegen szavak magyar megfelelője
Összerovás és rövidítés

c) A versenyen használatos rovásbetű típus:
Forrai Sándor ábécéje írásban és hangos olvasásban

d) Versenyszabályok:
- csak jobbról balra haladó írás fogadható el
- a feladatok megoldásához segédeszköz nem használható
- csak a négyszög alakú K betű fogadható el
- a verseny időtartama egy óra
- az eredmény a feladatok hibaszámától illetve hibátlanságától, valamint a megoldásra fordított időtartamtól függ
- eldöntetlen eredmény esetén összerovási feladatot kapnak a résztvevők

e) A felkészüléshez ajánlott irodalom:
- Forrai Sándor: A magyar rovásírás elsajátítása
- Friedrich Klára: Rovásírás-gyakorlatok nem csak gyerekeknek I-II. füzet
- Friedrich Klára: " Rovásírás tankönyv és szakköri ötlettár (2003)
- Friedrich Klára: " Új rovásírás tankönyv és szakköri ötletár (2006)
- Dittler Ferenc: Az ősi magyar rovásírás és mai alkalmazásai (2006)
- Mandics György: Róvott múltunk (2010)


Érdeklődni és jelentkezési lapot igényelni a következő telefonszámon és géplevél címen lehet: 004 0748 752 733 (Kovács Miklós), 004 0740 918 023 (Waum Péter), illetve szekelypajzs@gmail.com

A versenyfeltételeket és értékelési szempontokat mindenki megkapja a jelentkezés alkalmával.
Jelentkezési határidő: 2010. március 18. péntek, 18 óra

A versenynek csak nyertesi vannak, mert minden résztvevő gyarapodik tudásban és élményekben.

Az A, B, C, D csoportok győztesei részt vehetnek Szamosújváron a Kárpát-medencei Rovásírásverseny és Műveltségi találkozó elődöntőjén (2011. áprilisa)

SZÉKELY PAJZS

Reneszánszát éli a rovásírás [DunaTV]

A székelyudvarhelyi rovástábla

A város bejáratainál elhelyezett rovásírásos helységnévtáblák szemet szúrnak minden arra látogatónak, és büszkeséggel töltik el az ott lakókat. A táblákat Szász Jenő, Székelyudvarhely egykori polgármestere állíttatta 1998-ban. Így az udvarhelyi táblák az elsők között vannak, ugyanis tudomásom szerint ezeknél csak Székelykeresztúr egykori rovás táblája idősebb (1990). A tábla másik érdekessége, hogy hűen tükrözve az erdélyi szellemiséget (leszámítva azt, hogy a román nyelvű felirat szerepel legfelül), a jelenleg Székelyföldön is hivatalos román nyelvű feliraton kívül a város neve szerepel magyarul és németül és természetesen rovással, ami igazán egyedivé teszi azt, és sok más mindenen kívül erre is büszkék lehetnek Székelyudvarhely lakói.

Boldog karácsonyt!

Két nappal korábban ugyan, de szeretnék mindenkinek egy békés, boldog szeretetben eltöltött karácsonyt kívánni. Remélem senki nem feledkezik meg az ünnep lényegéről, Megváltónkról és a rászorulókról sem. Viseltessen mindenki jézusi szeretettel embertársai iránt, nem csak karácsonykor, de az év minden napján! Ezt kívánom minden igaz magyarnak!

Szeretettel,
Kovács Miklós

Képekben a 2010-es KMRV-ről

Néhány képet szeretnék megosztani a kedves olvasókkal a XI. Kárpát Medencei Rovásírás Verseny és Műveltségi Találkozó döntőjéről és az erdélyi csapatról. Röviden és tömören az egy hétről, amit együtt eltöltöttünk: Élmény volt! Ezúton szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik segítettek, támogattak, különösen Kocsis Évának, de a legnagyobb köszönet barátomnak, Magyari Árpádnak jár, aki rávett, hogy elmenjek a rovásírás versenyre. Szeretném megköszönni a bíztatást és hosszas rábeszélést, és hogy ezáltal rengeteg csodálatos embert megismerhettem. És szeretnék köszönetet mondani az erdélyi cserkészeknek, különösen Kasza Tamásnak, Solti Imrének és Barabási Enikőnek, és természetesen Zomoráné Cseh Márta rovásíráskutatónak .

A képeket Barabási Enikő, Solti Imre és jómagam készítettem.

Beszámoló a harmadik rovásírástanfolyamról

Véget ért a Székely Pajzs által szervezett rovástanfolyam, ami nyolc alkalommal volt megtartva. Ezúttal is köszönjük a Móra Ferenc Általános Iskola vezetőségének, hogy helyszínt biztosított a rendezvénynek. Meglepően jól sikerült, hiszen közel 40 embert vonzott a tanfolyam, kicsiket, nagyokat egyaránt: a legkisebb tanítványunk 9 éves volt, a legöregebb 57, volt diák, óvónéni, tanár... Felemelő érzés, hogy ilyen sokan érdeklődnek ősi írásunk után, a kultúránk iránt, örvendek, hogyha minél több embernek átadhatom ezt a tudást. Ketten voltunk oktatók: Dénes Csaba bácsi, és én, Simó Hargita. Egyikünk sem tanár, és nem volt semmiféle tapasztalatunk ilyen téren, de mindent megtettünk annak érdekében, hogy színvonalas tanítás lehessen. Minden órára rendesen készültünk: néha bemutatóval, érdekes feladatokkal, és az otthoni gyakorlás érdekében házi feladatokkal (aminek még a gyerekek is nagyon örültek!). Az indítás volt a legnehezebb. Nagyon izgultam, hiszen nem szoktam ennyi ember előtt beszélni, főként tanítani. De a kisebb gyerekek nagyon megkönnyítették a dolgomat, mert ők olyan felszabadultak voltak, hogy én is könnyedén tudtam kezelni a helyzetet, és ha elakadtam volna ott volt Csaba bácsi, aki gyorsan kisegített.




















Első órán beszélgettünk egy kicsit a rovásírás kialakulásáról, használatáról és leszögeztük a legfontosabb szabályokat. Majd egyből bele is ugrottunk a sűrűjébe, felvettük az egyszáras betűket, amikkel már feladatokat tudtunk oldani, és házi feladatot is tudtam hagyni. Persze a gyerekek türelmetlensége már ekkor kiütközött, máris sokat akart a szarka, erőltették azokat a jeleket is, amit még nem tanítottam meg, hogy hogyan is kell kanyarítani. A következő két alkalommal felvettük a kétszáras és hajlított betűket is. Közben finoman belekóstoltunk Csabával a tanárok életébe is: a folyton kotyogó diákok, az értetlenkedők, az órába bekap-csolódni nem akarók, a lógók. Mindenféle diákunk volt, én eldöntöttem, hogy hivatásos tanár nem leszek. :)

A negyedik órát Csaba bácsi tartotta, keményen gyakoroltak a rovásírást: írtak, olvastak. Később még felvettük a számrovást, amivel szintén sokat gyakoroltunk, hiszen ez még nagyobb odafigyelést igényel, hiába, hogy teljesen logikus.




















A legjobban mindenkinek a rövidítéses rovásírás tetszett, ami nagyon érdekes és sok játékos dolgot ki lehet hozni belőle. Elmondtam néhány általános szabályt, majd hagytam, hogy mindenki maga érezzen rá az összerovás szépségére. Sokat játszottunk, mindenki jól elfoglalta magát.

A hetedik órára Csaba bácsi egy nagyon szép és átfogó bemutatót készített a kárpát-medencei rovásírásos emlékekről. Nagyon jól összefogta az őseink ránk hagyott emlékeit, és szép hosszasan beszélt mindegyikről. Sajnos azon az órán voltak a diákok a legkevesebben, mindenkinek jó lett volna hallani a sok érdekes dolgot, amit se történelem órán nem tanítanak, sem a tévé, sem az újságok nem közlik.

Az utolsó óra a tudásfelmérésről szólt. Külön „tétel” volt összeállítva a kicsiknek, és nagyoknak, de örömmel és megkönnyebbülve láttam, hogy a legtöbb gyerek a nagyobbaknak szóló feladatokat is meg tudta volna csinálni.

Ezen túl már rajtuk áll, hogy gyakorolják az írást, és adják tovább az embereknek, hiszen ezt az írást minden igaz magyar és székely embernek ismernie kell!

Simó Hargita – Székely Pajzs

Forrás: Székely Pajzs

Forrai Sándor: Az írás jelentősége

Amikor első osztályos korunkban megtanultunk írni, olvasni, készen kaptuk a jeleket és azok hangértékeit a beszéd lejegyzésére, gondolataink megörökítésére. Régi mondás az, hogy a szó elszáll, az írás megmarad. Azt azonban nem tanultuk, hogy a hangok jelei a betűk, a beszéd folyamatos lejegyzése, gondolataink megörökítése évezredek hosszú során alakultak ki. Azt az írást, amellyel magyar nyelvünket jegyezzük, általában latin betűs írásnak nevezzük. Ez az írás terjedt el Nyugat felé, főleg a latin és germán nyelvcsaládokhoz tartozó népeknél. Az írás története szerint mai latin betűs írásunkat azonban nem a latinok, vagy ahogyan őket nevezzük, a rómaiak találták fel, mert ez is az írás történeti fejlődésének szerves része. Egy indiai bölcs mondás szerint „áldott legyen az, aki az írást feltalálta”. Az emberiség számára az írás kialakulása valóban az egyik legnagyobb áldás. Nélküle a fejlődés annyira lelassult volna, hogy elmaradottságunkat a maihoz képest elképzelni is alig tudjuk.

A múltba való visszatekintésnek egyik eszköze az írás. Ránk maradt régi írásos emlékekből évezredekre visszamenőleg tájékozódni tudunk egyes népek kultúrájáról, műveltségi fokáról, hitvilágáról, érzelmeiről, szokásairól stb. Nem utolsósorban pedig a tanulásnak, a tudás megszerzésének legfontosabb eszköze. Az a jelen, amelyről az írások szólnak, a jövő nemzedéke számára akarva-akaratlan a jövő építését szolgálja. A jövő építésének ez a folyamata nemzedékről nemzedékre napjainkban is tart. Jelenünk építménye tehát egy olyan ősi múlt, melyhez minden nemzedék hozzáadta a maga tapasztalatát, és mindazt amit közösségi munkájával létrehozott. A múltnak tehát nagyon sok összetevője van, ami lényeges és fontos egy nemzet életében jövője szempontjából. Ahhoz, hogy jövőjét, annak folyamatosságát biztosítani tudja, nem mindegy, hogy jövőjét milyen múltra építi. A felvázolt séma alapján minden népközösség létrehozta a maga sajátos kultúráját, szokását, életmódját, történelmét, mindazt, amelyben élni és boldogulni tudott. Minden nép arra törekszik, hogy múltjából minél többet ismerjen meg, rendelkezzen minél nagyobb nemzeti önismerettel, nemzeti öntudattal. Hatalmas kutatómunka folyik ezen a téren szerte a világon. Óriási könyvtárak állnak már rendelkezésre az érdeklődők számára az írás segítségével. De hogyan állunk mi magyarok múltunk, nemzeti önismeretünk dolgával? Ezeknek ismeretében hogyan építjük múltunkra a jövőt? Volt-e valami közünk az írás feltalálásához és részesültünk-e áldásában? Rendelkezünk-e ősi írásbeliséggel, mely bizonyos rangot ad a népek nagy családjában? Igen, olyan nemzeti kincsünk van, mellyel kevés nép dicsekedhet. Ősi írásunkról műkedvelők és hivatásos kutatók kisebb-nagyobb tanulmányokat írtak ugyan, de ennek ellenére alig volt tudomásunk róla.

Ősi írás

Ma délelőtt 10 órától tartottam egy előadást a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban. Nagy örömömre szolgált, hogy számomra e kedves iskolában oszthattam meg szerény tudásomat a rovásírásról. Szeretném megköszönni az érdeklődést úgy a diákok, mint a tanárok részéről. Előadásom sajnos nem sikerült túl jól, ez a szűkös felkészülési időnek volt köszönhető, ennek ellenére örülök, hogy ott lehettem, és ha sokat nem is, de néhány szót szólhattam erről a csodáról, amit úgy érzek, hogy mindenkinek meg kell ismerni. Ezúton is kívánok sok sikert és kitartást a jövőheti rovásírás verseny lebonyolításához, és köszönöm a meghívást a Gimnázium Rákóczi szövetséges tagjainak. A végére emlékeztetőként: Ma délután Székelyudvarhelyen a Gondűző étteremben fél 5-től vagyis 16:30-tól Mandics György Róvott múltunk című könyvének bemutatójára kerül sor a Székely Pajzs szervezésében.

Egy kis nosztalgia

Rovás ABC-k

1. Forrai Sándor ABC-je


























2. Magyar Adorján ABC-je

























3. Bél Mátyás ABC-je



























4. Kájoni János ABC-je


















5. Révai Miklós ABC-i


























6. Fischer Károly-Antal: 12 hun-magyar alphabet

A rovásírás legfontosabb szabályai (Friedrich Klára: Kárpát-medencei birtoklevelnünk a rovásírás)

1. A rovásírást jobbról balra írjuk, mert legtöbb írásemlékünkben így szerepel. Lehet balról jobbra is írni, ám ez nem hagyománykövető. Ebben az esetben meg kell fordítani a betűket.
2. A szavakat szóközökkel választjuk el egymástól. Kis és nagybetűt külön nem jelölünk. Az írásjelek ugyanazok, mint a latin betűs írásnál.
3. A rovásírásban két fajta K betű használatos. Magyar Adorján szerint az egyik a szó végeire, a másik a szó belsejébe kerül. Forrai Sándor véleménye ezzel szemben az, hogy a két fajta K használatát a mellettük lévő magánhangzók hangrendje dönti el. Egyszerűbb, és ezt az egyszerűsítést Forrai Sándor is elfogadja, ha csak a szögletes K jelet használjuk K-ként. Ugyanis régen nem csak az (e)f, (e)l, (e)m, (e)n, (e)ny, (e)r, (e)s, (e)sz hangoknál ejtették elől az e-t, hanem mindegyik mássalhangzónknál. Tehát (e)b, (e)c, (e)cs... ...(e)k, ennek a jele pedig a szögletes K.
4. Fontos szabály, hogy rovásírásunkban csak azokat a betűváltozatokat használhatjuk, amelyek valamely régi rovásemlékben megtalálhatók.
5. A rovásbetűk között nincs Q, W, X, Y. Rovásírással így jelöljük őket: