Összes oldalmegjelenítés

2013. július 11., csütörtök

Orbán Balázs: Énlaki felirat

Az énlaki feliratról Orbán Balázs 1864-ben számolt be híres művében A Székelyföld leírásában. Lássuk, hogyan vélekedett a rovásleletről.
(...)Hanem az ezen szomoru episodot igazoló felirat mellett van a hátulsó kar feletti koczkában még ezen felirat is:
A betük értelmezése azon rendben a hogy vannak jobbról balra olvasva ez: Alsó sorban: E, ka, cs, i, a, n, s, u, M, s, u, í, gy, r, o, e, G felső sorban: n, e, t, s, J, z, a, gy; azaz: Georgyius Musnai csak egy az Isten. Deut VI. Nevezetes és megbecsülhetetlen nemzeti kincs e hun-scitha irásnak ma létező egyedüli példánya, mely az egyoldalu tagadásnak minden útját bevágja. Bizonyitványa annak, hogy ezen ős, még Ázsiából kihozott irásmodor a 17-ik században mint felirati irmodor annyira el volt terjedve, hogy az egyszerű falusi mesteremberek is ismerték; s midőn Musnai György nevét és hitelvét az ős székely betükkel oda feljegyzé, nem gondolta, hogy nemzetének egy oly kincsét teve le, mely ma már egyetlen a maga nemében. És most miután e szent ereklyét felfedezni szerencsés valék, semmi kétség nem merülhet többé fel, hogy ez irásmodor a székelyeknél egész a XVII-ik század végszakáig ismeretes és gyakorlati használatban volt, hogy az csak a XVIII-ik században, nemzeti sülyedésünk e szomoru, végzetteljes korszakában veszett el. Két ily hun-scitha felirat volt még Csikban, a csik-szt.-miklósi és gyergyó-szt.-miklósi templomokon, henem mindkettő a tudatlan papok által pogány maradványnak tekintetvén, megsemmisittetett, s bár lételök korszakában hitelt érdemlő emberek észlelték, s közölték azok másolatát, de mert azok a valóságban felmutathatók nem voltak, idegen sőt még hazai tudósaink közűl is néhányan azoknak, s egyáltalában a hun-scitha irmodor lézetésének elméletét tagadták. Ma már az énlaki felirat a kétségek fellegeit eloszlatja, ott áll az, mint az elvitázhatlan igazság fényes jelvénye, ott áll, mint megczáfolhatlan bizonyitvány. És örömmel értesültem, hogy midőn az én felfedezésem, s beleegyezésem alapján Szabó Károly barátom e feliratot közlé (Koszoru 1864-ik évf. 22-ik sz.) akkor a tudományok buzgó apostola, nagyrabecsült unitárius püspökünk Kriza János, rendeletet adott ki, hogy a szent ereklye sérthetetlensége felett kellő gonddal őrködjenek, s igy nem lehet félnünk, hogy ezt is, mint a csíkiakat valamely barbar ujitás megsemmisitse.